Miért nő az ételallergiák aránya?
Erre nehéz röviden válaszolni. Létezik néhány teória, de ezek nem kizárólagosak. Egyetlen elmélet sem magyaráz meg mindent, és valószínűleg több tényező is szerepet játszik. Mivel egész országokra kiterjedő éveken, évtizedeken átívelő tendenciáról beszélünk, időbe telik rájönni, hogy pontosan mi is történik. Íme, mire gondolnak leginkább a tudósok, ha ételallergiáról van szó.
Ételallergia növekedés: Higiéniai hipotézis
Ahogy a higiénia és a tisztaság javult, nőtt az ételallergiák aránya. Mivel kevesebb baktérium és parazita ellen kell a szervezetnek védekeznie, az immunrendszer elkezd az ártalmatlan dolgok, például az allergének ellen fordulni. De nem minden csíra egyformán fontos ebből a szempontból. Vannak bizonyos jóindulatú, sőt hasznos mikroorganizmusok, amelyek az emberrel együtt fejlődtek ki, és döntő szerepet játszhatnak az immunrendszer szabályozásában: az úgynevezett „régi barátok”. Mivel az emberek több időt töltenek erősen fertőtlenített környezetben, kevésbé valószínű, hogy találkoznak régi barátaikkal.
Ennek közvetett bizonyítékai szerte a világon láthatóak. A gazdag országokban a legmagasabb az allergiák aránya. A fejlődő országokban az allergiás ráta emelkedik, ahogy javul az életszínvonaluk. Az alacsony allergiás arányú, szegényebb országokból a gazdagabb országokba emigráló emberek allergiaaránya nő, és gyermekeik is hamarosan ugyanúgy megtapasztalják ezt, mint a helyi lakosok. Az allergiák aránya magasabb a városi területeken, mint a vidéken, ahol az emberek több időt töltenek a természetben.
Azonban a higiéniai hipotézis nem magyaráz meg mindent, amit az allergiával kapcsolatban látunk. A higiénia évszázadok óta javul, de az allergia csak az elmúlt évtizedkeben ugrott meg. Egyes kutatók most kifogásolják a „higiéniai hipotézis” kifejezést, mivel az nem ragadja meg az apró árnyalatokat, és azt a látszatot kelti, hogy koszosnak lenni megoldás az allergiákra. Ez viszont nem igaz, úgyhogy továbbra is mosson kezet.
Ételallergia növekedés: Expozíciós időzítés
A csecsemők immunrendszere képlékeny. Életük első hónapjai kritikusak az immunrendszer fenyegetésekre adott válaszának kalibrálásához. Ez az időszak különösen fontos azoknak a csecsemőknek, akiknek a családjában előfordult ételallergia, vagy olyan kockázati tényező, amely a kialakulását veszélyezteti, például ekcéma.
„Irányelveink kezdetben azt javasolták, hogy a gyerekeknek életük elején kerülniük kell az élelmiszer-allergéneket” – mondta dr. Douglas Mack, a kanadai McMaster Egyetem gyermekgyógyász adjunktusa. De lehet, hogy ez a gondolkodás téves volt, és akár visszájára sült el. Ez megmagyarázhatja, hogy az elmúlt 30 évben miért nőtt ennyire az allergiás ráta az azt megelőző évtizedekhez képest.
A LEAP (Learning Early About Peanut) elnevezésű, 2015-ös alapozó tanulmány 640 allergiás kockázati tényezővel rendelkező csecsemőt véletlenszerűen kiválasztott földimogyoró-termékek fogyasztására vagy elkerülésére. Kiderült, hogy 5 éves korukra a földimogyorót kerülő babáknál 13,7 százalék volt a földimogyoró-allergia, míg azoknál, akiknél kaptak földimogyorót az arány 1,9 százalék volt. A földimogyoró-fehérjéknek való kitettség az élet korai szakaszában valóban csökkentette az allergia arányát. Ezzel szemben, ronthatta a helyzetet ha azt mondták a szülőknek, hogy kerüljék az élelmiszer-allergéneket csecsemőiknél.
Az ok még nem világos, de lehet kapcsolat a néha „kettős expozíciós hipotézisnek” nevezett elképzeléssel. Az élelmiszer-allergén bejuthat az emésztőrendszeren keresztül, de a bőrön át is, különösen az ekcémás babáknál. Úgy tűnik, hogy a bőrön keresztüli allergén expozíció érzékennyé teszi az embereket, de a bélrendszeren keresztüli kitettség csökkenti az allergiás reakciókat. Tehát még akkor is, ha a baba nem eszik mogyorót, szóját vagy tojást, a csecsemő otthonában a bőrön keresztül is érintkezhet, ami az egyensúlyt az allergia felé billenti.
„Úgy gondolom, hogy klinikusként vállalnunk kell a felelősség egy részét. Számos ország egészségügyi tisztviselői ma már azt mondják, hogy a csecsemőket lassan kell kitenni a potenciális allergéneknek egy gyermekorvos irányítása mellett. Az USDA (United States Department of Agriculture) frissített étrendi irányelvei szerint nincs bizonyíték arra, hogy az allergén élelmiszerek bevezetésének késleltetése, azon túl, hogy más kiegészítő élelmiszereket vezetnek be, segít megelőzni az ételallergiát.” – mondta dr. Mack.
Dr. Douglas Mack
Ételallergia növekedés: Genetika
Úgy tűnik, hogy egyes emberek hajlamosabbak az allergia kialakulására, mint mások. Az allergiák genetikai gyökerei azonban bonyolultak, mivel közel 100 gén érintettsége ismert. Azon ikrek között, ahol a párból legalább egy allergiás, az egypetéjű ikrek 64 százalékának mindkét tagja földimogyoró-allergiás volt, míg a többi iker pár mindössze 7 százalékának volt közös allergiája.
„A genetikai fogékonyság azt is megmagyarázhatja, hogy bizonyos típusú allergiák aránya miért csökken a gazdag országokban. Lehet, hogy most egy nyugalmi fázis van, amelyet elérünk. Talán ez a fázis egyben egy genetikai határ.” – vélekedik dr Alkis Togias. Persze más magyarázatokhoz hasonlóan a genetika sem magyaráz meg mindent az allergiával kapcsolatban, de jobban megvilágíthatják az allergia megelőzésének egyéb módjait.
Ételallergia növekedés: D-vitamin hiány
Az emberi szervezet a napfény hatására termeli a D-vitamint, bár az étrenddel is bejuthat. A D-vitamin fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában, és mivel a D-vitamin szintje a lakosság körében csökkent, az ételallergiák aránya nőtt.
A gazdag országokban élő emberek, akik több időt töltenek bent, magasabb az ételallergiák aránya, mint azok, akik több időt töltenek kint. Az Egyenlítőtől távolabb eső országokban magasabb az allergiás ráta, mint a bolygó napsütötte közepe mentén.
Ez egy kevésbé tanulmányozott magyarázat, mint a többi elmélet, és a kutatók azt próbálják kitalálni, hogy a D-vitamin-kiegészítők szerepet játszhatnak-e az allergiás ráta csökkentésében.
Ételallergia növekedés: Elméletek a felnőttkori allergiák mögött
A felsorolt elméletek közül sok a gyermekeknél előforduló élelmiszer-eredetű allergiák növekedésével foglalkozik, de keveset mondanak a felnőttkori allergiákról, amelyeket még nehezebb tanulmányozni. Számos történetet ismerünk arról, hogy az emberek fájdalmas úton jönnek rá, hogy már nem ehetik meg kedvenc ételeiket, de a felnőttek gyakran nem veszik a fáradságot, hogy hivatalos allergiadiagnózist kapjanak, ami azt jelenti, hogy más típusú ételérzékenységek is belekavarhatnak.
Arra, hogy a felnőtteknél miért alakulhat ki hirtelen allergia, van néhány magyarázat. Az egyik az, hogy az immunrendszer maga megy keresztül egy öregedési folyamaton. Idővel rosszabbul szabályozza magát. Így egy felnőtt idővel érzékennyé válhat egy allergénnel szemben.
Alkis Togias szerint a felnőttek allergiája olyan immunológiai stresszből is eredhet, mint „egy erős fertőzés, ami valamilyen módon befolyásolta az immunrendszert, és üzenetet küldött az immunrendszernek, hogy kezdjen el IgE antitesteket termelni ott, ahol korábban nem”.
Jelenleg nincs ismert módszer az allergia megbízható „gyógyítására”, de a tudósoknak van néhány jelzése. A kutatás egyik kiemelt területe a bőrön, a tüdőben és a bélben élő mikroorganizmusok készlete, az úgynevezett mikrobióma. Dr. Togias szerint ez minden allergia kritikus eleme, nem csak az ételallergia esetében. A mikrobiom és az allergiák közötti kölcsönhatások kiderítésével a tudósok azt remélik, hogy kidolgoznak egy módszert az ételallergia súlyosságának hosszú távú csökkentésére.