Gyakran előfordul, hogy bizonyos tünetek kivizsgálása után kiderül, hogy a beteg diagnózisa ételallergia. A panaszok egy része első látásra más betegségekre is utalhatnak, nem feltétlenül allergiával kapcsolatosak, mint például:
- Bizsergés vagy viszketés a szájban.
- Csalánkiütés, viszketés vagy ekcéma.
- Az ajkak, az arc, a nyelv és a torok vagy más testrészek duzzanata.
- Zihálás, orrdugulás vagy légzési nehézség.
- Hasi fájdalom, hasmenés, hányinger vagy hányás.
- Szédülés vagy ájulás.
Mivel a magyar felnőttek 1 %-át, a gyerekek 7 %-át érinti az ételallergia, így a szakorvosok igyekeznek az ételallergiát megerősíteni vagy kizárni. A diagnózis felállítása előtt a szakorvos többek között a következő tényezőket veszi figyelembe:
- A beteg tünetei. Sokat segít az orvosnak, ha részletes képet kap a tünetekről, mely élelmiszerek, milyen problémát okoznak a betegnek.
- Család betegség előzmények. Van-e a családjában bármilyen allergiában szenvedő tag.
- Fizikai vizsgálat. A gondos vizsgálat gyakran azonosíthat vagy kizárhat más egészségügyi problémákat.
- Bőrteszt. A teszt képes meghatározni a szervezet egy konkrét ételre adott reakcióját. Ha allergiás egy bizonyos vizsgált anyagra, akkor pozitív reakció látható.
- Vérvizsgálat. Ennek során mérhető a beteg immunrendszerének adott élelmiszerre adott válasza az immunglobulin E (IgE) néven ismert allergiával kapcsolatos antitest mérésével.
Étkezési napló célja az ételallergia diagnózisához
Ha valakiben felmerül a gyanú, hogy ételallergiája van, célszerű napló szerűen, pontosan rögzítenie az összes tünet, betegség vagy stressz időpontját, időtartamát, valamint minden ételt, italt, amit elfogyasztott. Ez magában foglalja az összes felírt gyógyszert és egyéb étrend kiegészítőket, minden édességet, rágcsálnivalót és még a keverőedény kinyalását is főzés közben!
Az étkezési naplót javasolt legalább 2 hétig vezetni, és őszintén beírni mindent, ami a szervezetébe került. Ha nem okoz külön nehézséget, hasznos átmenetileg megőrizni az élelmiszerek csomagolását is.
Az étkezési napló formailag egyszerű, lényegében egy táblázatról van szó. Ennek a napi feljegyzésnek az a célja, hogy segítsen felfedezni, mely élelmiszerek, gyógyszerek, italok, vagy más anyagok okozhatják vagy járulhatnak hozzá az allergiás tünetekhez, illetve azok kialakulásához. Rendkívül fontos, hogy a naplóban rögzített információk pontosak és teljesek legyenek. Az étkezés és a tünetei közötti kapcsolat nagyon összetett lehet. Például egyes élelmiszerek késleltetett allergiás reakciót válthatnak ki több órával az elfogyasztásuk után. Más élelmiszerek azonnali kellemetlenséget okozhatnak. Ezenkívül némely élelmiszerek csak bizonyos napokon okozhatnak tüneteket, de másokon nem. Minden nap kezdjen új oldalt.
Útmutató az étkezési napló vezetéséhez
Amikor bejegyzést ír a naplódba, mindig tegye fel a kérdést: „Adtam-e elég információt arról mi van ebben az ételben?„ A legkisebb információ is nagy segítség lehet a szakember számára a pontos diagnózis felállításához. Az ételeken, italokon kívül az érzéseit is írja le, hogyan aludt, érte-e erős stressz, stb.
- Írjon be az étrendi naplóba mindent, ami a gyomrába kerül. Ebbe beletartozik gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők, rágcsálnivalók, alkoholos italok, üdítők és kávé, és természetesen minden étel.
- Sorolja fel a vegyes ételeket és azok összetételét! Ha például sonkás szendvicset fogyasztott, azt is meg kell jelölni, hogy milyen kenyér, vaj, margarin, mustár, stb. alkotta a szendvicset (pl. sonkás szendvics – teljes kiőrlésű kenyér, vaj, mustár, csirkemell sonka”). Hasonlóképpen a „saláta” sem ad elég információt. A bejegyzésben fel kell tüntetni a saláta összetevőit (pl. fejes saláta, paradicsom, sárgarépa, paprika, articsóka, kéksajt öntet).
- Sorolja fel az összes tünetet, és mindig jelezze pontosan, hogy azok mikor, hogyan kezdődtek, meddig tartottak, és milyen súlyosak voltak. Néhány allergiás tünet amelyeket az emberek gyakran tapasztalnak: orrdugulás vagy orrdugulás, zihálás,légszomj, tüsszögés, köhögés, viszketés, görcsök, gázok, csalánkiütés, fejfájás, migrén, fáradtságérzet stb. Ez persze nem teljes lista, ezért írjon le minden tünetet!
- Jelölje a tünetek súlyosságát 1-4 pontig. A legenyhébb 1, a legsúlyosabb 4 legyen.
- Minden étkezés előtt jegyezze fel a megfigyelését, majd egy órával utána.
- Mindig jegyezze fel, amikor egy tünet rosszabb lesz, javul vagy megszűnik.
Segítségként készítettünk egy letölthető minta étkezési naplót. Ennek alapján vezetheti saját naplóját és ha gyakoriak a kellemetlen tünetek a napló birtokában a szakorvos sok információt kap a diagnózis felállításához.