Barion Pixel

Mikor válik a jó stressz károssá

Selye János neve talán még nem hangzik ismeretlenül a fiatalabb korosztály számára sem. A stressz kutatójaként szerzett világhírnevet, ő vezette be az élettanba a stressz fogalmát. Rávilágított arra, hogy a stressz önmagában nem ártalmas. Ellenkezőleg, nagyobb teljesítményre ösztönözhet, segít alkalmazkodnunk és védekeznünk. A stressz negatív hatása akkor jelentkezik, ha idült, hosszan tartó jelenséggé válik, aminek következtében szervezetünk kezdi felélni a tartalékait.

Stresszorok kategóriái

Stresszor minden, ami stresszhormonok felszabadulását idézi elő. A kutatók szerint a stresszoroknak két nagy kategóriája van: fiziológiai (vagy fizikai) stresszorok és pszichológiai stresszorok.

Fiziológiai (vagy fizikai) stresszorok

A fiziológiai stressz a szervezet válasza egy stresszorra, például környezeti állapotra vagy ingerre. Ilyen stressz például a fáradtság, a kiszáradás, a hőség és a kihűlés.
Ezek olyan stressztényezők, amelyek megterhelik szervezetünket. (Azaz: nagyon hideg/meleg hőmérséklet, sérülés, krónikus betegség vagy fájdalom).

Pszichológiai stresszorok

Ezek olyan események, helyzetek, egyének, megjegyzések vagy bármi, amit negatívnak vagy fenyegetőnek értelmezünk (például: nem tud bébiszittert találni beteg gyermekének, nem tud szabadságot kivenni, elégette az ebédet, stb.).

Pozitiv stressz

Mindannyian találkozunk munkahelyi, családi és kapcsolati stresszel. Talán nem mindenki tudja, hogy a stressz nem mindig rossz dolog. Például amikor új munkahelyen kezd dolgozni, vagy egy fontos eseményt, mondjuk esküvőt tervez, a stressz segíthet koncentrálni, motiválhat arra, hogy jó munkát végezzen, és még a teljesítményét is javítja.

Attól pozitív a stressz ezekben a helyzetekben, hogy rövid távú, és segít átvészelni a kihívást, amelyről tudja, hogy képes vele megbirkózni.

selye-janos-stressz-kutato-redpower-tudas-kozpont
Selye János a stressz kutatója (1907-1982)

A hosszú távú stressz azonban valódi fizikai és mentális károkat okozhat az egészségben. A kutatások kimutatták, hogy összefüggés van a stressz és a krónikus problémák, például a magas vérnyomás, az elhízás, a depresszió között.

Harcolj vagy menekülj

A stressz fontos célt szolgálhat, és még a túlélésben is segíthet. Őseink számára a stressz hasznos motivátor volt a túléléshez, lehetővé téve számukra, hogy elkerüljék a valódi fizikai fenyegetéseket. Ez azért van így, mert a test azt hiszi, hogy veszélyben van, és beindítja a „harcolj vagy menekülj” túlélési módot.

A „harcolj vagy menekülj” mód a testben végbemenő összes kémiai változásra utal, hogy készen álljon a fizikai cselekvésre. Egyes esetekben ezek a változások hirtelen ledermedést is okozhatnak.

Noha ez a stresszreakció továbbra is segíthet túlélni a veszélyes helyzeteket, általában olyan dolog okozza, ami valójában nem életveszélyes. Ennek az az oka, hogy agyunk nem tud különbséget tenni a valós fenyegetés és a vélt fenyegetés között.

Stressz az agyban

Amikor stresszorral találkozunk – legyen az egy dühös medve vagy egy ésszerűtlen határidő –, események láncolata indul el az agyban. Először is az agynak az érzelmeket feldolgozó területe (amygdala), érzékszervein keresztül információt kap a stresszorról. Ha ezt az információt fenyegetőnek vagy veszélyesnek értelmezi, akkor jelet küld az agy parancsnoki központjába, az úgynevezett hipotalamuszba.

A hipotalamusz az autonóm idegrendszeren keresztül kapcsolódik a test többi részéhez. Ez két különböző rendszeren keresztül szabályozza az olyan automatikus funkciókat, mint a szívverés és a légzés. E két rendszer a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer.

A szimpatikus idegrendszer kiváltja a harcolj vagy menekülj reakciót, így megadja a szükséges energiát a fenyegetésre való reagáláshoz.

A paraszimpatikus ennek az ellenkezőjét teszi; lehetővé teszi, hogy a szervezet „pihenés és emésztés” üzemmódba lépjen, így nyugodtnak érezheti magát, amikor a dolgok biztonságban vannak.

Amikor a hipotalamusz olyan jelet kap az érzelmeket feldolgozó területtől, hogy veszélyben van, az jeleket küld a mellékveséknek, és aktiválja a szimpatikus idegrendszert. A mellékvesék kiszivattyúzzák az adrenalint, aminek következtében a szív gyorsabban ver, és több vért kényszerít az izmokba és a szervekbe.

A légzés is felgyorsulhat, és az érzékszervek élesebben működhetnek. A szervezet cukrot is bocsát a véráramba, ezzel energiát küld a szervezet különböző részeibe.

Ezután a hipotalamusz aktiválja a HPA tengely nevű hálózatot, amely a hipotalamuszból, az agyalapi mirigyből és a mellékvesékből áll. Emiatt ezeken a területeken több stresszhormon szabadul fel, beleértve a kortizolt is, ami arra kényszeríti a szervezetet, hogy figyelmes és éber maradjon.

hpa-tengely-redpower-tudas-kozpont-main
HPA tengely (hipotalamusz, agyalapi mirigy, mellékvesék)

Stressz a testben

Mindezek a kémiai változások rövid és hosszú távú hatással vannak a szervezet szinte minden rendszerére.

Stressz hatása a vázizom rendszerre

Rövid távon: az izmok hirtelen megfeszülnek, majd elernyednek, miután a stresszor elmúlt.
Hosszú távon: ha az izmok mindig feszültek, olyan problémák léphetnek fel, mint a tenziós fejfájás és migrén, valamint egyéb krónikus fájdalmak.

Stressz hatása a légzőrendszerre

Rövid távon: nehezebben és gyorsabban lélegzik, sőt hiperventillálhat is, ami egyes embereknél pánikrohamot okozhat.
Hosszú távon: ha asztmája vagy tüdőtágulása van, a nehéz légzés megnehezítheti az elegendő oxigénhez jutást.

Stressz hatása a szív-és érrendszerre

Rövid távon: szíve hevesebben és gyorsabban ver, az erek kitágulnak, több vért nyomva a nagy izmokba, és megemelkedik a vérnyomása.
Hosszú távon: a folyamatosan emelkedett pulzusszám, vérnyomás és stresszhormonok növelhetik a szívroham, a stroke és a magas vérnyomás esélyét. Ezek a koleszterinszintet is befolyásolhatják, és gyulladást okozhatnak a keringési rendszerben.

Stressz hatása az endokrin rendszerre

Rövid távon: a stresszhormonok, mint az adrenalin és a kortizol energiát adnak a szervezetnek ahhoz, hogy harcoljon vagy elmeneküljön a stresszoroktól. A máj több vércukrot is termel, hogy energiát adjon a szervezetnek.
Hosszú távon: vannak, akik szervezete nem veszi fel újra a máj által termelt extra vércukrot, és nagyobb valószínűséggel alakul ki 2-es típusú cukorbetegség. A kortizol túlzott expozíciója pajzsmirigy-problémákhoz vezethet, és befolyásolhatja a tiszta gondolkodás képességét. Hozzájárulhat a felesleges hasi zsír megjelenéséhez.

Férfiaknál a krónikus stressz a spermium- és tesztoszteron termelést is befolyásolhatja, és merevedési zavarokat, illetve fertőzéseket okozhat a herékben, a prosztatában vagy a húgycsőben.

Nőknél a krónikus stressz változásokat okozhat a menstruációs ciklusban, és kimaradhat a menstruáció. Ezenkívül súlyosbíthatja a menopauza tüneteit és csökkentheti a szexuális vágyat.

Stressz hatása az emésztőrendszerre

Rövid távon: úgy érezheti, mintha pillangók repkednének a gyomrában, esetleg fájdalmat, hányingert, sőt hányást is érezhet. Az étvágya megváltozhat, hasmenés, székrekedés vagy gyomorégés jelentkezhet.
Hosszú távon: a stressz súlyos krónikus fájdalomhoz és étkezési szokásainak megváltozásához vezethet. Előfordulhat savas reflux is.

A következő bejegyzésben a stressz kezeléséhez, leküzdéséhez próbálunk majd tanácsokat adni. Addig is javasoljuk a Redpower Harmony gyógyital fogyasztását. Nappal megnyugtat, este fogyasztva pedig hozzájárul a nyugodt alváshoz.