Legutóbbi frissítés 2022.08.21.
Az alma és belőle préselt almalé fantasztikus hatással bír az egészségünkre. Rák, szív- és érrendszeri betegségek, asztma, cukorbetegség – ezen rendellenességek és az alma hatását vizsgálták kutatók. Az eredmények önmagukért beszélnek. Nem véletlenül választotta a Redpower fejlesztő csapata a gyógynövény tartalmú italának alapjául a frissen préselt almalét Egy átlagos gyümölcs különleges hatásai „Miért pont almalé az alap?” – többen is kérdezték a Redpower fogyasztói közül. Nos, a kérdésre most egy nagyon részletes választ adunk.
Bár az alma nem tekinthető egzotikus gyümölcsnek, az almalének számos egészségügyi előnye mellett komoly tápértéke is van. Az sem mindegy, hogy az almalé hogyan készül: koncentrátumból vagy frissen préselik. A Redpower gyógynövény tartalmú, frissen préselt rostos almalé termékcsaládja sokkal több, mint egyszerű szomjoltó gyümölcslé. Ellentétben más népszerű almalevekkel, a Redpower nem koncentrátumból készül.
Legfontosabb tulajdonságai a gyógynövény tartalma és az almalé frissen préselt jellege. Hab az almatortán, hogy a gyümölcsöt magyar termelőktől vásárolja a gyártó, így a termesztés és a feldolgozás helye földrajzilag közel van. Míg a koncentrátum készítése során a termelés helyén a gyümölcsből kivonják a levet, a víztartalmat csökkentik a természetes eredetű víz elpárologtatásával, addig a frissen préselt almalé esetén a kipréselt gyümölcslében a gyümölcs húsa is benne marad. A koncentrátumot később vízzel oldják vissza, a frissen préselt almalé viszont készen áll a csomagolásra.
A polifenolok az alma fontos antioxidáns alkotóelemei, vagyis semlegesíthetik a káros szabad gyököket, amelyek egyébként károsíthatnák a sejteket, és növelhetik olyan betegségek kockázatát, mint a rák, a cukorbetegség és a szívbetegségek. Több mint 8000 típusú polifenolt azonosítottak. Az almában megtalálható polifenolok eloszlanak a gyümölcs héjában, rostjaiban, illetve a magokban.
Ezért lényeges, hogy a Redpower előállításának kiinduló anyaga a frissen préselt almalé. Ez jó alapot nyújt arra, hogy a termék egyben a funkcionális élelmiszer kategóriába is tartozzon. Funkcionális élelmiszernek nevezik azt a feldolgozott élelmiszert amely valamilyen egészség megőrzését segítő adalékanyaggal (például vitaminnal vagy gyógynövénnyel) rendelkezik.
Az alma egészségügyi előnyei
Professor Jeanelle Boyer (lásd fenti fotó) és Rui Hai Liu széleskörű áttekintést adott az alma egészségre gyakorolt hatásáról. A cikk a Nutrition Journal című szaklap 3. évfolyamának 5. számában jelent meg. A közlemény a világ különböző tájain készült epidemiológiai kutatások eredményeit foglalta össze.
Ezen epidemiológiai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az alma nagy szerepet játszhat a krónikus betegségek sokféle kockázatának csökkentésében és általában az egészséges életmód fenntartásában. A megvizsgált tudományos dolgozatokból kiderült, hogy az alma fogyasztás következetesen a rák, a szívbetegségek, az asztma és a II. típusú cukorbetegség kockázatának csökkenésével társult, összehasonlítva más gyümölcsökkel és zöldségekkel, valamint más flavonoid forrásokkal. Az almafogyasztás pozitívan társult a fokozott tüdőfunkcióval és a fokozott fogyással is.
Részben az alma egészségi előnyeit alátámasztó ilyen erős epidemiológiai bizonyítékok miatt egyre több állat- és in vitro modellt használó kutatás folyik, amely megpróbálja egyértelműbben megmagyarázni ezeket az egészségügyi előnyöket. A részletes vizsgálati megállapításokat az alábbiakban olvashatja.
Almával a rák ellen
Számos tanulmány kifejezetten összekapcsolta az almafogyasztást a rák, különösen a tüdőrák csökkent kockázatával. Egy 2000-ben végzett vizsgálat, mely több mint 77 000 nő és 47 000 férfi részvételével történt, megállapította, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás 21% -kal csökkentette a nők tüdőrák kockázatát, de ez az összefüggés férfiaknál nem látható. A vizsgált gyümölcsökből és zöldségekből csak nagyon kevésnek volt szignifikáns hatása a nők tüdőrákos kockázatára, azonban az alma egyike volt azoknak a gyümölcsöknek, amelyek a tüdőrák kockázatának csökkenésével jártak.
Azoknál a nőknél, akik napi legalább egy adag almát és körtét fogyasztottak, csökkent a tüdőrák kockázata. Az érintett férfiak közül nem tapasztaltak összefüggést egyetlen gyümölcs- vagy zöldségfélék és tüdőrák kockázata között sem. (J Natl Cancer Inst. 2000, 92: 1812-1823. 10.1093/jnci/92.22.1812.)
Egy hawaii vizsgálat viszont azt mutatta, hogy az alma és a hagyma bevitele mind a férfiak, mind a nők esetében csökkentette a tüdőrák kockázatát. A kutatásban 582 tüdőrákos és 582 tüdőrák nélküli kontroll alanynál értékelték a dohányzási előzményeket és az ételbevitelt. 40-50% -kal csökkent a tüdőrák kockázata azoknál a résztvevőknél, akik a legtöbb almát, hagymát és fehér grapefruitot fogyasztották, összehasonlítva azokéval, akik e gyümölcsöket fogyasztották a legkevesebbet. (J Natl Canc Inst. 2000, 92: 154-160. 10.1093/jnci/92.2.154.)
Egy 10 000 férfit és nõt magában foglaló finn tanulmányban és egy 24 éves követés során erős inverz összefüggést tapasztaltak a flavonoid bevitel és a tüdőrák kialakulása között. A megnövekedett flavonoid fogyasztással csökkent a tüdőrák kockázata, különösen erős fiataloknál és nemdohányzóknál. Az alma volt az egyetlen olyan specifikus étel, amely fordítottan kapcsolódott a tüdőrák kockázatához. Mivel a finn populációban az alma volt a flavonoidok fő forrása, arra a következtetésre jutottak, hogy az almából származó flavonoidok valószínűleg felelősek a tüdőrák kockázatának csökkenéséért. (American Journal of Epidemiol. 1997, 146: 223-230.)
Alma hatása a szív-és érrendszeri betegségekre
A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése társult az alma fogyasztásával. Egy amerikai szaklapban megjelent cikk szerzői közel 40 000 nõt vizsgáltak meg 6,9 éves nyomon követéssel, és megvizsgálták a flavonoidok és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggését. Az almát fogyasztó nőknél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 1322% -kal csökkent. (Women Health Study Am J Clin Nutr. 2003, 77: 1400-1408.)
Almával az asztma ellen
Az almafogyasztás fordítottan kapcsolódik az asztmához, és pozitívan kapcsolódik a tüdő egészségéhez is. Egy 2003-ban 1600 felnőtt bevonásával végzett kutatásban, Ausztráliában az alma és a körte bevitele az asztma kockázatának csökkenésével és a bronchiális túlérzékenység csökkenésével járt együtt, de a teljes gyümölcs és zöldség bevitel nem társult az asztma kockázatával vagy súlyosságával. (Am J Clin Nutr. 2003, 78: 414-421.)
Az Egyesült Királyságban egy tanulmány csaknem 600 asztmás és 900 asztmát nem szenvedő személyt kérdezett meg étrendjükrőõl és életmódjukról. A teljes gyümölcs- és zöldségfogyasztás gyengén társult az asztmával, az almafogyasztás pedig erősebb inverz kapcsolatot mutatott az asztmával. Ez utóbbi hatás azoknál az alanyoknál volt a legegyértelműbb, akik hetente legalább két almát fogyasztottak. (Am J Respir Crit Care Med. 2001, 164: 1823-1828.)
Egy több mint 13 000 felnőtt vizsgálata során Hollandiában kiderült, hogy az alma kedvezõen befolyásolhatja a tüdõ mûködését. Az alma és a körte bevitele pozitívan társult a tüdő működéséhez és negatívan a krónikus obstruktív tüdőbetegséghez. (Am J Respir Crit Care Med. 2001, 164: 61-64.)
Körülbelül 2500 középkorú (4559 éves) walesi férfit vizsgáló tanulmány is kimutatta az almafogyasztás jótékony hatását a tüdő működésére. A tüdőfunkciót kényszerített kilégzési térfogatként (FEV) mérték egy másodperc alatt. Az almafogyasztás továbbra is pozitívan korrelált a tüdőfunkcióval, miután figyelembe vette az esetleges zavarokat, mint a dohányzás, a testtömeg-index, a társadalmi osztály és a testmozgás. Azok a résztvevők, akik hetente legalább öt almát fogyasztottak, lényegesen nagyobb, 138 ml-es FEV-vel rendelkeztek, összehasonlítva azokkal, akik nem fogyasztottak almát. (Thorax. 2000, 55: 102-108. 10.1136/thorax.55.2.102.)
Cukorbetegség és testsúlykontroll almával
Az alma nemcsak segíthet csökkenteni a szívbetegségek, a rák és az asztma kockázatát, hanem az almafogyasztás társulhat a cukorbetegség alacsonyabb kockázatával is. A korábban idézett finn tanulmányban, amelyen 10 000 ember vett részt, a II-es típusú cukorbetegség csökkent kockázatával társult az almafogyasztás.
A magasabb kvercetin-bevitel, az almahéj egyik fő összetevõje, a II. típusú cukorbetegség kockázatának csökkenésével is társult. A myrektin bevitele a II. típusú cukorbetegség csökkent kockázatával is társult, de a hagyma, a narancs, a grapefruit és a fehér káposzta bevitele nem társult alacsonyabb kockázattal. Az alma és a körte bevitele a középkorú túlsúlyos nők súlyvesztésével is összefüggésben volt Brazíliában. Körülbelül 400 magas koleszterinszintű, de nem dohányzó nőt randomizáltak a három kiegészítõ csoport egyikébe: zab sütik, alma vagy körte, és minden alany tizenkét héten keresztül napi háromszor fogyasztott minden egyes kiegészítést. Azok a résztvevők, akik bármelyik gyümölcsöt fogyasztották, jelentős súlycsökkenést szenvedtek 12 hét után 1,21 kg, míg a zab sütiket fogyasztók nem mutattak jelentős súlycsökkenést. A gyümölcsfogyasztóknak a vércukorszintje is szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a zab sütiket fogyasztóké. (Nutr. 2003, 19: 253-256. 10.1016/S0899-9007(02)00850-X)
Alma allergiák
Kétféle almaallergia létezik. A nyírfavirágra allergiás emberek allergiásak lehetnek az almára, valamint más gyümölcsökre és zöldségekre is. A tünetek a nyers alma elfogyasztása után 5-15 perccel jelentkeznek, beleértve a száj, a nyelv és a torok viszketését és gyulladását. Az ilyen reakciót kiváltó allergén nem éli túl a főzést vagy a pasztörizálást. Nem minden alma allergiás reakció társul a nyírfa pollenallergiájával.
Az alma és más zöldségek, gyümölcsök, különösen az őszibarack elleni allergia második típusa súlyosabb lehet. A tünetek megjelenhetnek hasi fájdalom, hányás, asztma és kiütés formájában is. Az allergén túléli a pasztörizálást és a főzést, így az alma allergiás szervezet reagál a pürékre, a nektárokra és a gyümölcslevekre. Ebben az esetben kerülni kell minden almát tartalmazó terméket, beleértve a nem élelmiszertermékeket is, például a szappant, a tusfürdőket és a samponokat.
Az almában található allergén mennyisége fajtánként, a gyümölcs érettségétől és a tárolási körülményektől függően változhat. Az allergén szint a legmagasabb a frissen szedett almában, kivéve, ha a nyírfa pollenjéhez társul, ebben az esetben az allergén szint a tárolás időtartamával növekszik. Az alma allergia gyakori megbetegedésnek számít Európában, ahol a lakosság közel 2%-át érinti.
Almás recept ötletek
Dióvajas almaszelet: Vágjon egy almát vékony szeletekre, és kenje meg dióvajjal. Élvezze az édes – sós, ropogós – krémes kombinációt, ha alma szeleteket vékony szelet cheddar sajttal párosít.
Almás szendvics: Távolítsa el az alma közepét és magját maggal, majd szelje fel az almát kb. 1 cm vastag körökre. Kenjen meg egy almaszeletet dióvajjal, és szórja meg granolával. Ezután tegyen egy másik almaszeletet a tetejére.
Sütőben sült almadarabok: Magozza ki az almát és nagyon vékonyra szeletelje fel. A szeleteket tegye enyhén kivajazott tepsire vagy sütőpapírra. Szórja meg fahéjjal. Süssük 110° C-on egy órán át. Vigyázzon, a magasabb hőmérséklet megégetheti az almát. Fordítsa meg az almaszeleteket, és süsse még 1 órán át, vagy amíg az almadarabokat száraznak nem érzik. Végül hagyja teljesen kihűlni.
Waldorf-saláta: Vágjon fel 2 nagy almát apró darabokra, majd adjon hozzá egy nagy tálba 1 csésze diót, 1 szeletelt zöld zelleszárat és 1 csésze mazsolát. Szórja meg citromlével. Készítse el az öntetet: keverjen össze 1 csésze zsírmentes sima joghurtot, 1-2 evőkanál majonézt, 1 teáskanál reszelt citromhéjat és csipet borsot. Az öntetet keverje össze almás alappal.
Alma-, édeskömény- és endívia-saláta: vékonyan szeleteljen fel 2 nagy almát, 1 édesköményt és 3 kis endíviát. Adja hozzá fél citrom levét, ízlés szerint fehér balzsamecetet, olívaolajat, sót és borsot. Adjon hozzá apróra vágott pekándiót, hogy még ropogósabb legyen. Jó étvágyat az almás falatokhoz, igyon hozzá egy pohár Redpower gyógynövényes almalét.