Gyógynövény vagy gyógyszer? Mikor melyik?
Milyen veszélyekkel jár a gyógynövény-drog és gyógyszer közötti kölcsönhatás? Egyre többen próbálják némely gyógyszerüket gyógynövénnyel, gyógynövény-droggal, gyógyteával, természetes anyagokkal helyettesíteni. Sokan sokféle gyógyszert szedünk, melyekhez hosszú leírásokat mellékelve figyelmeztetnek minket az egyes gyógyszerek hatásaira, mellékhatásaira.
Orvos legyen a talpán, aki mindent figyelembe tud venni, hiszen ahány ember, annyi szervezet, annyiféle gyógynövény-drog és gyógyszer kombináció. A gyógynövény-drog és gyógyszer kölcsönhatások okozta hatásokról általában nem is számolnak be a betegek, nincs is a tünetekről elegendő dokumentáció. E témát remekül feldolgozza az „Expert Opinion on Drug Metabolism & Toxicology” című szaklap egyik 2020 februári számában néhány kutató.
Mivel a RedPower márkájú rostos almalevek is tartalmaznak gyógynövényt, úgy gondoltuk érdemes nekünk is foglalkozni a kérdéssel. Milyen kölcsönhatás formák jelentkezhetnek gyógynövény-drogok és gyógyszerek között?
A gyógynövényeket már az ókortól kezdve nem csak számos betegség kezelésében használták, hanem időközben a modern, egy vegyületből álló gyógyszerek fő forrásaként is szolgáltak. A gyógynövény alapú gyógyszereket (gyógynövény-drog) továbbra is széles körben alkalmazzák világszerte. Ennek részben a hozzájuk köthető konkrét egészségügyi hatás az oka, másrészt egyre inkább hozzáférhetővé válnak a tudományos kutatások eredményei, melynek révén a betegekhez eljut a gyógynövények előnyeiről és biztonságosságáról szóló információ.
Meg kell jegyezni azonban, hogy sok, hagyományosan terápiás és kulináris célra használt növény általában biztonságos, de azt is fontos tudni, hogy egyes növények rendkívül mérgezőek és akár halálosak is lehetnek.
Amikor a betegek gyógynövény-drogokat szednek a számukra felírt allopátiás gyógyszerekkel együtt, kölcsönhatás léphet fel a gyógynövény-drogok fitokemikáliái és a vényköteles gyógyszerek hatóanyagai között. (A fitokemikália gyűjtőfogalom, és a növényekben természetes úton megtalálható bioaktív vegyületeket jelöli, amelyek a színt, az ízt és illatot adják.)
Ez a kölcsönhatás többféle mechanizmuson keresztül jöhet létre, amelyek jellegüket tekintve lehetnek farmakokinetikai vagy farmakodinámiás természetűek. (E két fogalomról részletesebb információ itt található. )
Most röviden annyit, hogy a farmakokinetika egy gyógyszer szervezeten belüli sorsának jellemzése, ami leírja, hogyan mozog az anyag a szervezetben: hogyan oszlik el a testen belül, milyen a felszívódása és mennyi idő alatt ürül ki a szervezetből.
A farmakodinámia azt vizsgálja, hogy a gyógyszer milyen farmakológiai hatásokat vált ki a célszervezetben, mint például: szívritmus változás, testhőmérséklet csökkenés, értágulat, stb. A hatásnak mérhetőnek vagy számértékben kifejezhető eseménynek kell lennie. Ezek a kölcsönhatások befolyásolhatják az allopátiás gyógyszerek gyógyszertani aktivitását, vérszintjét, metabolizmusát vagy toxicitását.
A gyógynövény-drogok közötti kölcsönhatások ugyanazon gyógyszertani elveken alapulnak, mint a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások. Ellentétben az egyetlen vegyületet tartalmazó allopátiás gyógyszerekkel, a gyógynövény-drog készítmények általában védő, vagy betegség megelőző anyagok (fitokemikáliák) összetett keverékét tartalmazzák, amelyeket másodlagos anyagcseretermékként állítanak elő.
Egy gyógynövény-drog (pl. kivonat vagy növényi anyag) akár több mint, 150 összetevőt is tartalmazhat, ami megnehezíti a káros hatásokat és kölcsönhatásokat okozó tényezők beazonosítását.
A gyógynövény-drog és gyógyszer kölcsönhatásokkal kapcsolatos kockázatok
Általánosságban elmondható, hogy a gyógyszer kölcsönhatások következményei nagyon széles sávot ölelnek fel. A jelentéktelenektől és a betegnek okozott kellemetlenségektől, a kezelés sikertelenségén át, az életveszélyes hatásokig vagy akár halálig terjedhetnek. Sajnos anekdotikus bizonyítékok, valamint félreértések és rosszul idézett cikkek alapján ésszerűtlen következtetéseket vontak le bizonyos gyógynövények kockázatairól.
Az egyik ilyen példa a Melilotus officinalis (édes lóhere), amely kumarint tartalmaz, és eredetileg azt hitték, hogy ez a gyógynövény vérzési rendellenességet okoz a kumarin tartalmának köszönhetően. Később azonban kiderült, hogy az állapotot a dikumarol okozza, amely egy kémiai anyag, amelyet a kumarinból a sérült széna baktériumai képeznek. A megfelelően szárított édes lóhere nem tartalmaz dikumarolt, ezért nincs véralvadásgátló hatása.
A gyógynövény-drog és gyógyszer farmakokinetikai kölcsönhatások súlyossága általában az egyidejűleg alkalmazott gyógyszer toxicitásán alapul. Ez vagy akkor következik be, amikor a gyógyszer vér-plazmaszintje meghaladja a minimális toxikus koncentrációt, vagy ha a gyógyszer nem éri el a terápiás vér-plazmaszintet. A keskeny terápiás idősávval rendelkező gyógyszereket szedő betegek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mivel ezen gyógyszerek vérszintjének viszonylag kis változása is toxikus hatásokhoz, esetleg terápiás kudarchoz vezethetnek.
Ezenkívül bizonyos körülmények és feltételek megkövetelhetik, hogy a betegeket rendszeresen ellenőrizzék, amikor gyógynövény-drogokat használnak receptre felírt gyógyszerekkel együtt. Ezek a betegcsoportok a legsérülékenyebbek, közéjük tartoznak például azok, akik, máj- és vesekárosodásban szenvednek, idős betegek, újszülöttek, terhes nők, szervátültetett betegek, vagy bizonyos genetikai rendellenességük van. Néhány páciens különösen kétségbeesetten keres alternatív és kiegészítő kezelési módokat, amelyek segítenek a gyógyulásban vagy a hagyományos kezelések súlyos mellékhatásainak csökkentésében.
E tekintetben a rákos betegek különösen veszélyeztetettek, mivel az általános gyógyszerekkel együtt ők gyakrabban használnak alternatív gyógyszereket az előírt gyógyszerekkel egyidejűleg. Minél több gyógynövény-drogot vagy kiegészítő szert szed valaki az orvos által felírt gyógyszerei mellé, annál nagyobb az esélye a szerek közötti kölcsönhatásnak.
Amerikában létrehozták a természetes gyógyszerek adatbázisának webes változatát, melynek neve: Natural Medicines Comprehensive Database . Ez az egyik legátfogóbb és legmegbízhatóbb természetes gyógyászati erőforrás, amelyet gyakran frissítenek. Keresési funkciója van az Interaction Checker menü alatt, amely naprakész információkat nyújt a gyógynövények és a vényköteles gyógyszerek, valamint a vény nélkül kapható gyógyszerek közötti kölcsönhatásokról.
Előítéletek és pontatlanságok a gyógynövények biztonságával kapcsolatban
A gyógynövény-drog és gyógyszer kölcsönhatások klinikai jelentőségének értékelésekor fontos figyelembe venni az esetlegesen érintett tényezők összetettségét és kölcsönhatását. E tényezők lehetnek a beteggel kapcsolatosak, a gyógyszerhez kapcsolódók, és a gyógynövényhez köthetők.
- A betegekkel kapcsolatos tényezők között szerepet játszhatnak a meglevő társbetegségek, a genetikai betegségek, valamint az adott személy által elfogyasztott allopátiás gyógyszerek számának és típusának aránya a növényi gyógyszerek típusához és számához.
- A gyógyszertényezők közé tartozik többek között a gyógyszer terápiás indexe, hatékonysága, plazmafehérje-kötő képessége.
- A gyógynövényi tényezők közé tartozik a gyógynövényes szer napi beszedett dózisa, a növényi termék esetleges hamisítása vagy „dúsítása” más anyagokkal (beleértve a hatóanyagokat is), a növény téves azonosítása, vagy a szennyeződések, például nehézfémek. A gyógynövényekkel kapcsolatos egyéb tényezők közé tartozik a termesztés helye (ideértve a talajtípust, az időjárási körülményeket is), a szennyeződések, például a peszticidek és a biológiai teher jelenléte, a betakarítási módszerek és az extrakciós módszerek.
Ezek a szempontok kritikus fontosságúak lehetnek a mellékhatásokat megítélése, vagy klinikai vizsgálatokat tervezése során. Fontos megjegyezni, hogy az allopátiás gyógyszerek túladagolása által okozott hatásokat nem tekintik mellékhatásnak.
Mivel gyakran a betegek maguk döntik el, hogy milyen és mennyi recept nélkül kapható gyógynövény alapú szert vesznek be, gyakran túladagolhatják mert azt hiszik, hogy a több nagyobb gyógyhatással bír. Következésképpen a felismert túladagolási hatásokat bizonyos országokban káros hatásként jelentik be.
Azonban jó tudni, hogy a növényi gyógyszerek szabályozása országonként jelentősen eltér, ami a szigorú törvények alkalmazásától a vényköteles gyógyszerek nyilvántartásba vételén át a kevésbé szigorú jogszabályok alkalmazásáig terjed.
Magyarországon 1987 óta létezik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények elnevezésű kategória, amelybe azok a természetes eredetű anyagot (növényi, állati, ásványi anyagok, vitaminok) tartalmazó készítmények tartoznak, amelyek bizonyítottan kedvező biológiai hatással rendelkeznek, orvosi előírás nélkül is alkalmazhatók és előírásszerű használatuk esetén egészségi ártalmat nem okoznak.
Mit mond a gyógynövény-drog szakértő?
Kétségtelen, hogy a gyógynövényes szerek használatával összefüggésben vannak veszélyek, beleértve a lehetséges káros hatásokat és az allopátiás gyógyszerekkel való kölcsönhatásokat. Sajnos néhány tévhit jelent meg ezzel a fontos témával kapcsolatban, spekulációk, előítéletek, elméleti lehetőségek és meggyőzőnek tűnő tanulmányok alapján.
Szerencsére a gyógynövény-drog és gyógyszer kölcsönhatásokra vonatkozó pontos és megbízható információk egyre jobban hozzáférhetők a jól megtervezett klinikai vizsgálatok és a racionális gyógynövény-farmakovigilancia programok alapján. Ezek segítségével biztosítható a gyógynövény-drogok biztonságos használata a betegek körében.
A gyógynövény-drog és gyógyszer kölcsönhatásokkal összefüggő kockázat értékelésében több tényezőt is figyelembe kell venni. Az egyik ilyen tényező a gyógynövény-gyógyszer kölcsönhatásra vonatkozó bizonyítékok minősége. Például a laboratóriumi kísérletekből származó eredmények csak potenciális kölcsönhatásokat jelezhetnek, míg a kettõs vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatok nagy pontosságúnak tekinthetők.
Figyelembe kell venni a kölcsönhatást kiváltó gyógynövény-drogok minőségi szempontjait, köztük olyan tényezőket, mint a hamisítás, a megfelelő növényazonosítás és eredet, az adag és a fitokémiai összetétel.
További figyelembe veendő tényezők közé tartozik a káros hatások és/vagy toxikus hatások súlyossága, a tünetek időtartama, ha a terápia sikertelensége a gyógynövény-gyógyszer kölcsönhatás miatt következett be, és az incidencia gyakorisága (pl. bejelentett esetek száma).
Ezenkívül a gyógynövény-gyógyszer farmakokinetikai kölcsönhatásokat ugyanazon elvek alapján kell értékelni, mint a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások esetében, például a hatásmentes határok meghatározása a maximális tolerált dózis alapján. Ezenkívül statisztikailag szignifikáns változások fordulhatnak elő a gyógyszernövényi gyógyszerek plazmaszintjében, jelentős klinikai hatások nélkül.
A gyógynövény-drog és gyógyszer kölcsönhatások elkerülhetők vagy kezelhetők, ha megbízható forrásokból származó információk alapján helyes tanácsokat adnak a betegeknek. Ritka esetekben a növényi gyógyszerek ellenjavalltak, ha a betegek bizonyos előírt allopátiás gyógyszereket használnak, amelyeknél káros gyógynövény-drog és gyógyszer kölcsönhatás hatását észlelték (pl. orbáncfű bizonyos véralvadásgátló gyógyszerekkel együtt).
Mindenképpen szükséges a beteg és orvos őszinte együttműködése. Aki hosszasan valamilyen receptre felírt gyógyszert szed (pl. vérnyomáscsökkentő, gyomorvédő, vérhígító) feltétlenül beszélje meg a kezelőorvossal, hogy milyen gyógynövény-drogot vehet be. A szakismeret hiánya komoly bajokat okozhat.
A RedPower gyógynövény tartalmú rostos almalé komoly vizsgálatokon átesett termék, a benne levő gyógynövény kivonat ellenőrzött forrásból származik, az alma magyar földön terem.