Barion Pixel

Gyógynövényes orvoslás Redpower módra

Az utóbbi években egyre többen választanak gyógynövényből készült készítményeket vagy termékeket egészségi állapotuk javítására, akár önmagában, akár másokkal kombinálva. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ lakosságának 75%-a használ gyógynövényeket az alapvető egészségügyi szükségletek kielégítésére. Valójában az emberiség hajnala óta a gyógynövények/növények használata hatékony szert kínál a betegségek kezelésére. Ezenkívül számos hagyományos gyógyszer közvetlenül a természetből és a világszerte elterjedt hagyományos gyógymódokból származik. A gyógynövénygyógyászatban eddig több mint 53 000 fajt alkalmaztak, és ezek közül néhányat az óriási igény miatt a kihalás veszélye fenyeget. Bejegyzésünk célja az, hogy rövid áttekintést nyújtson a kínai, indiai és arab gyógynövények, a gyógynövényes orvoslás történetéről és jelenlegi helyzetéről.

Hippokratész és a mezők királynője

A gyógynövénygyógyászat, vagy fitoterápia egy hagyományos gyógyászati ​​vagy népgyógyászati ​​gyakorlat, amely növények és növényi kivonatok felhasználásán alapul. A gyógynövények, a hagyományos gyógyszertan (materia medica) fő alkotóelemei, a földi élet fő formái közé tartoznak. A fitoterápia olyan gyógynövényekre, növényi anyagokra, gyógynövénykészítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként növényi részeket vagy más anyagokat tartalmaznak. A gyógynövényterápiában használt növényi részek közé tartoznak a magvak, bogyók, gyökerek, levelek, termések, kéreg, virágok vagy akár az egész növények. Az ember főként a nyers növényi anyagoktól függött a betegségek gyógyítása terén már az aszpirin alkalmazása előtt, melyet a réti legyezőfűből avagy a mezők királynője növényből (latin neve: Spiraea ulmaria) vontak ki. Egyébként ezt a szert az egyiptomi papiruszokban is felírtak, már az ókori görög orvos, Hippokratész is ajánlotta fájdalom és láz kezelésére.

Az egészségügyi problémák leküzdésére a három legbefolyásosabb fitoterápia a kínai, az indiai és az arab rendszer. Bár a gyógynövényekről szóló írásos feljegyzések minimum 5000 évre visszamenőleg a sumérokhoz vezetnek, akik olyan növények jól bevált gyógyászati ​​felhasználását írták le, mint a babér, a kömény és a kakukkfű, a régészeti tanulmányok kimutatták, hogy a fitoterápia gyakorlata a 60000 évvel ezelőtti Irakba és a 8000 évvel ezelőtt Kínában vezetnek. A nyugati orvoslás (vagy „hagyományos” orvoslás) elmúlt évszázadban történő megjelenésével a gyógynövénygyógyászat kihívást jelentett a fősodratú orvoslás gyakorlói körében, mivel a kortárs gyógyászat kontextusában hiányzik a tudományos bizonyíték, annak ellenére, hogy hatékonyan használták hosszú ideig.

Érdekes módon a dolgok idővel változnak. A gyógynövények és gyógynövénytermékek egészségügyi célú felhasználása az elmúlt 40 évben világszerte egyre népszerűbbé vált, mind a fejlődő, mind az iparosodott országokban. Ezen túlmenően a modern technológiával és ötletekkel felvértezett globális gyógyszeripari cégek elkezdték újra felfedezni a gyógynövényeket és megújították stratégiájukat a természetes termékek gyógyszerfejlesztése és felfedezése érdekében.

Kínai gyógynövényes orvoslás

Az ókori kínai időkben az „orvoslást” (kínaiul Zhong-Yi) és a „gyógyszerészetet” (kínaiul Zhong-Yao) már külön tudományágként írták le. A kínai gyógyszertan elemei több mint 85%-a növényekből származik, de állati részeket, rovarokat, ásványi anyagokat és nyers szintetikus vegyületeket is alkalmaznak. Ezenkívül számos nemzetiségi és népi gyógyászatból eredő növényi gyógyszert is használnak.

A természet hatalmas tájjal ruházta fel Kínát, változatos földrajzi adottságokkal, és ebből eredően gazdag gyógynövényekkel. A gyógynövénytermékek iránti növekvő kereslet a világpiacon valószínűleg kihívás elé állítja a világ növényi erőforrásait. A kínai fitoterápia ősidők óta befolyásolja a világot.

A híres olasz utazó, Marco Polo is egy jelenetet írt le a könyvében, amikor a kereskedők kínai gyógynövényeket szállítottak Ádenbe és Alexandriába. 1405 és 1433 között tengeri úton Kína számos gyógynövényt exportált más délkelet-ázsiai országokba, például rebarbarát, angyalgyökeret, bársonyt, poriát, taurint, ginzenget és fahéjat. Cserébe az elmúlt 2000 év során több mint 40 féle külföldi gyógynövényt importáltak Kínába, amit végül a kínai fitoterápia is átvett. Ide tartozik a koreai tengeri moszat, a délkelet-ázsiai kurkuma és styrax, valamint a borneol, szegfűszeg, tömjén, mirha, benzoin, szenna és sáfrány.

ayurvedikus-orvoslas-redpower-tudaskozpont
Ayurvedikus orvoslás gyógynövényei

Indiai gyógynövénygyógyászat – Ayurveda az élet tudománya

Az indiai gyógynövényes orvoslás, más néven ajurvédikus medicina, a hagyományos egészségügyi és hosszú életű rendszerek közé tartozik. Mivel az a hiedelem, hogy „minden lehet drog”, mélyen gyökerezik az indiai kultúrában, az ajurvédikus orvosok széles körű gyógyszereket, gyógynövényeket/növényeket, még az állatok vizeletét is felhasználták, és aprólékosan leírták azok hatását. Jelenleg az indiaiak 70 százaléka továbbra is főleg gyógynövényekre támaszkodik.

Indiában a fitoterápia története ie. 6000-4000 évre, a buddhista időszakra nyúlik vissza. Az ajurvédikus orvoslásnak hatalmas irodalma van szanszkrit nyelven és különböző indiai nyelveken, amelyek a betegségek, a terápia és a gyógyszerészet különböző aspektusait fedik le. A legkorábbi utalások az ilyen növényekre, ásványi anyagokra és állati termékekre, valamint gyógyászati célú felhasználásukra a Rig védában, a védikus szanszkrit himnuszok ősi indiai szent gyűjteményében, valamint az Atharvavédában, a hindu irodalom negyedik és utolsó Védájában találhatók. A Bhava Prakasha, amelyet Bhava-Mishra írt, a legfontosabb gyógynövényekről/növényekről szóló szöveg, és a modern ajurvédikus szakemberek nagy becsben tartják.

Indiában körülbelül 25000 növényi alapú készítményt használnak a hagyományos és népi gyógyászatban. A készítmények vagy az egész növényből vagy különböző szervekből származnak, például levelekből, szárból, kéregből, gyökérből, virágból, magból stb., de tartalmaznak állatokat és ásványokat is. Egyes gyógyszerek kiválasztó növényi termékekből, például gumiból, gyantákból és latexből készülnek. Az általánosan használt fűszereket, gyógynövényeket és gyógynövény készítményeket körülbelül 28-féle krónikus betegség kezelésére alkalmazzák.

A betegségek ajurvédikus kezelése erősen egyénre szabott, és a beteg pszicho-fiziológiai állapotától függ, különös tekintettel az évszakra. A nyers növényi anyag porrá őrölhető és kapszulákba tölthető, teaként alkalmazható, helyileg használható, vagy nyersen is bevehető. Az ajurvédikus orvosi gyakorlatban kapható gyógynövény készítmények összetett keverékek, amelyek növényi és állati eredetű termékeket, ásványokat és fémeket tartalmaznak. Az ajurvédikus orvoslás úgy véli, hogy az orvosbiológiai fermentált készítmények (Sandhana kalpana), egy egyedülálló, összetett, savas és alkoholos fermentált komponenseket tartalmazó szer, az Ayurveda egyik leghatékonyabb gyakorlati formája évezredek óta. A folyékony bázis anyagok, például gyümölcslevek vagy főzetek erjesztési folyamata során nyerik az alkoholt. Tehát így a növényi drogok hatóanyagainak kinyerése saját előállítású alkohollal történik. Az ilyen készítmény hosszabb eltarthatósági idejű, gyors felszívódású és hatású, valamint kiváló terápiás hatékonysággal rendelkezik más készítményekhez képest.

Arab gyógynövényes orvoslás – Redpower gyógyitalok

Mi köze a Redpower márkának az arab gyógynövényes orvosláshoz? Nyitó oldalunkon megtalálható a válasz:

“Kedves barátunk, aki Dubaiból származik, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen elvégzése után egy évtizeden keresztül a természetgyógyászat különböző ágaiban is elmélyítette tudását. Ma is természetgyógyászként dolgozik Magyarországon. Az ő ősi, keleti receptjei alapján készülnek a termékeink. A két fő alkotórész csoport: rostos almalé és különböző gyógynövények.”

Rólunk

Köztudott, hogy az ókori hippokratészi-görög orvosi tudást arab gyógynövénykutatók, gyógyszerészek, vegyészek és orvosok adaptálták és fejlesztették a középkorban. Ezenkívül az arabok többsége muszlim, és az arab kultúra és az iszlám ideológia szorosan összefügg. Mint ilyen, az arab fitoterápia görög-arab vagy iszlám orvoslásnak is nevezhető.

A VIII. század folyamán a bagdadi régióban élő arabok voltak az elsők a történelemben, akik elválasztották az orvostudományt a gyógyszer-tudománytól. A világ első drogériáit az arab világban hozták létre (Bagdad, i. e. 754). Az akkoriban alkalmazott formulákat a terápiában még ma is alkalmazzák, és egyes gyógyszerformák még ma is megtalálhatók. A legkorábbi feljegyzések a gyógynövényekről, amelyeket ékírással agyagtáblákra írtak i.e. 2600-ból Mezopotámiából származtak. A legismertebb egyiptomi gyógyszerészeti feljegyzés az Ebers-papirusz (i.e. 1500-ból), amely mintegy 700, főleg növényekből származó gyógynövényből készült gyógyszert dokumentált, olyan alkalmazási formákkal, mint a gargalizáló, tubák, borogatás, infúziók, pirulák, kenőcsök.

Az arab gyógynövénygyógyászat gyakorlata a VIII. század óta természetes, szerves (például tevevizelet) és szervetlen gyógymódokat is alkalmaz a betegségek megelőzésére és kezelésére. Érdekes módon farmakológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a tevevizelet-kezelés jelentős citotoxikus hatást fejtett ki egerekben a csontvelő sejtekre. A közel-keleti régióban több mint 2600 növényfaj él, amelyek közül több mint 700 faj gyógynövényként vagy növényvédő szerként való felhasználása miatt ismert.

Az arab gyógynövény gyógyászatban alkalmazott beviteli formák közé tartozik a főzet, az infúzió, az olaj, a gyümölcslé, a szirup, a pörkölt alapanyagok, a friss saláták vagy gyümölcsök, a tejnedv, a borogatás és a paszta, amelyek közül néhány gyógynövény-készítményt ma is használnak.

Az arab fitoterápiában a gyógynövények méretének, alakjának, színének, állagának és ízének fizikai jellemzői hagyományosan fontos kritériumként szolgáltak a terápiás célú kiválasztás során. Például a vese alakú magvakat vesekő kezelésére használják; az emberi testhez hasonló formájú gyökereket vagy az emberi herékhez hasonló gyümölcsöket hagyományosan a szexuális vágy serkentésére vagy a szexuális gyengeség kezelésére használják; a gyógynövénylevélből nyert sárga főzetet vagy gyümölcslevet sárgaság és májbetegségek kezelésére használják.

Lesz-e elég gyógynövényünk?

Az ókorban és a modern korban is az emberek gyógyszereket szednek, hogy leküzdjék a betegséget, vagy csökkentsék a betegség tüneteit. A legtöbb hagyományos gyógyszert jelenleg kémiai úton szintetizálják, és néhányat természetesen előforduló növényekből izolálnak. Őseink azonban csak bizonyos természetes gyógymódokat használtak egy adott betegség leküzdésére vagy megelőzésére. Manapság emelkedő tendencia látható a gyógynövényekből készült gyógyszerek vagy kapcsolódó termékek használatában.

A kultúrák és a földrajzi régiók alapján különféle gyógynövény készítmények alakultak ki. A növényi gyógyszerek ezért az adott kultúra és földrajzi környezet szerves részét képezik. A különféle gyógynövény készítményeknek megvan a maguk jellemzője a betegségek megértéséhez és kezeléséhez A kereskedelem és a piac globalizációja azonban a különféle gyógynövény-gyógyszerek integrációját idézte elő világszerte. Jelenleg a világpiacon a gyógynövényekből készült szereket vagy kapcsolódó termékeket kínai, indiai, arab és nyugati gyógynövényekből állítják elő.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb gyógynövény-készítményt biztonságosnak és jól tolerálhatónak tekintik, mivel évezredek óta sikeresen alkalmazzák az egészség megőrzésére szolgáló élelmiszerként és betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerként. Manapság a gyógynövényekből készült termékek széles körben elérhetőek a fogyasztók számára, és világszerte egyre népszerűbbé váltak. Kétségtelen, hogy a növényi termékek továbbra is döntő szerepet játszanak az emberi társadalmak egészségügyi rendszerében, nem beszélve arról, hogy a növények másodlagos metabolitjai gazdaságilag fontosak, mint gyógyszerek, illatanyagok, pigmentek, élelmiszer-adalékanyagok és növényvédő szerek.

A földön található negyedmillió magasabb rendű növényfaj közül több mint 80000 gyógyászati ​​értékű még a genetikai információ korszakában is. Már 2001-re a kutatók 122, a modern gyógyászatban használt vegyületet azonosítottak, amelyek növényi/gyógynövény-forrásokból származnak. Ezek 80%-a rendelkezik olyan népi gyógyászati ​​felhasználással, amely megegyezik a növény aktív összetevőinek jelenlegi felhasználásával vagy azzal kapcsolatos. Néhány ilyen ismertebb vegyület a morfium, kodein, aszpirin, atropin, kapszaicin, kurkumin. Sajnos a Földön számos növényfaj veszélybe került, mivel a gyógynövények és növényi termékek fogyasztása világszerte folyamatosan növekszik.

Számtalan tény bizonyítja, hogy a gyógynövény készítmények sokféle gyakori és összetett betegség kezelésére használhatók minden korosztály számára. A gyógynövényeket nagyra becsülik, mint terápiás szerek gazdag forrását a betegségek megelőzésében és kezelésében. Nemcsak az ázsiai országokban növekszik a gyógynövények elfogadottsága, hanem a nyugati országokban is.

A növényi erőforrások nem megfelelő kiaknázása elkerülhetetlenül számos növényfaj kihalásához vezet, ami az ökológiai környezet kedvezőtlen megváltozását eredményezi. Például több mint 30 éve már nem találták a vadon élő Panax notoginsenget a kínai Yunnan tartományban, ahonnan ez a növény ered. Az anyatermészet ajándékainak kincsként való megőrzése és fenntartása érdekében ideje, hogy stratégiákat dolgozzunk ki a növényi erőforrások túlzott kiaknázásának elkerülésére. Tehát, hogy lesz-e elég gyógynövényünk, elsősorban rajtunk múlik.